Magyaros ruhák
Bővebben a " pendely " oldalamon
A 19. század folyamán nemzeti viseletünk sokrétűen változott. V.Ferdinánd pozsonyi koronázása /1830/ a magyar arisztokráciát jelképező díszruha, a " DÍSZMAGYAR" létrejöttének időpontja. Kossuth Lajos iparvédegyleti mozgalmához az egész ország csatlakozott. A hétköznapokon, de a szalonokban és bálokon is az a cél vezérelte az asszonyokat - lányokat, hogy sáljaik, hajukba font szalagjaik is hazai gyártmányok, ruháik magyaros szabásúak legyenek. A szabadságharc idején az öltözék megválasztása, a nemzeti színek viselése egyértelműen a hazafias érzések kifejezése volt. Ekkor alakult ki a korábbi dolmánynak és mentének különféle történelmi névvel megkölönböztetett variánsa. Árpádka, Kazinczy, Zrínyi. A dísz - és hétköznapi ruha átformálása mellett a 19. században kezdték kutatóink a népművészet motívumainak gyűjtését, s e gyűjteménynek közreadása termékenyítően hatott a viseletek változására is.
Dolmány: XVI.- század.
Női díszruha:1934.
Tanulmány: XX. sz.eleje.
Mente:1860.
A ruha saját terv a női mentéhez.
Tanulmány: XVII. század.
Vállfűző és szoknya
Tanulmány: XVII. század.
1906: Utcai ruha, hímzett cipő "Szeged"
Divatkép: 1874
" A magyar ötlet, magyar jellege, valahogy
kijutott Párizsba, hogy onnét diadalmasan
meghódítsa a világot, s visszatérjen újra hozzánk
és sikere legyen, mert hiszen Párizsból jött."
Muskátli: 1935.
1920 - 1930
" Öltözködési mozgalom indult a nagyvilág divatjának magyarosítása érdekében, melynek képviselői az addig ismert népviselet formáit és díszítéseit, kívánták a napi divattal egyeztetni."
1720. - 1740. főúri viseletek.
"Ide néz, csak ide rám..."
Díszruha / sajátterv/
