Bánk bán " A nemzeti dráma "
Katona József
1791. november 11. - 1830. április 16.
Kecskemét Kecskemét
A gyermekéveket Kecskeméten tölti, és itt végzi el iskoláit. 1809 - ben kezdi meg jogi tanulmányait, és ezzel egy időben csatlakozik a második magyar színtársulathoz. Itt játszik és fordításokkal foglalkozik. Itt ismeri meg Széppataki Rózát, akihez reménytelen szerelem fűzi. A csendes, félénk fiú nem mutatja ki érzelmeit, és egy tévesen azonosított levél következménye,hogy Róza színész társának, Déry Istvánnak nyújtja kezét. 1813-ban befejezi tanulmányait, majd 1816 - ban leteszi az ügyvédi vizsgát. A szerelmi csalódás után még egy csalódás éri, a Bánk bán első változatát 1815 -ben küldi be egy pályázatra, de az eredmény- hirdetésen még nevét sem említik meg. 1820- ig Pesten dolgozik mint ügyvéd, majd hazatér Kecskemétre. A város alügyésze lesz és hátat fordít az írodalomnak. A sikeres Katonát hamarosan főügyésznek nevezik ki. Egy reggelen épp hivatalába menet, a mai Városháza előtt éri a végzetes szívroham. 1830 -ban 38 éves korában éri a halál. A Kecskeméti Köztemetőben helyezik örök nyugalomra a " NEMZET DRÁMÁJA " íróját. 1833 - ban Kassán tartják a Bánk bán ősbemutatóját.
Művei :
A farkasok 1811.
Aubiny Klementina 1813
Ziska 1813
Jeruzsálem pusztulása 1814
A rózsa 1814
Bánk bán 1815.
Szerepei:
Franul - Wessernthum Szmolenszk ostromlása - Urszkof
Hinsier: Fernandino - Fernendino
Grizik - Katona: István a magyarok első nagy királya
Szent István
Fordításai :
Kotzeube - A szegény lantos 1811
Az örökség 1811
Hassaurek - A Monbelini grófok 1811
Weissenthum - Smolenszk ostromlása 1811
Iffland - Az üstökös 1811
Veit Webwer - Monostori Veronika 1812
Grizik - István a magyarok első nagy királya 1812
Ziegler - Jolanta 1815
Müllner - A bűn 1818
Híres Gertrudiszok:
Kántorné
Engerhald Anna 1833.
Laborfalvi Róza 1848.
Némethy Irma 1871.
Jászai Mari 1872.
Tőkés Anna 1951.
Gobbi Hilda 1851
Ronyecz Mária 1967.
Lukács Margit 1975.
Almási Éva 1986.
Szegedi Erika 1988.
Híres bánkok:
Udvarhelyi Miklós 1833.
Lendvay Márton 1848.
Pálffy György 1879.
Kürty József 1916.
Bessenyei Ferenc 1951.
Kállai Ferenc 1962.
Sinkovics Imre 1968.
Básti Lajos
Simándy József
Huszti Péter 1966.
Blaskó Péter 1986.
Kozák András 2004.
Híres Melindák:
Déryné Széppataki Róza 1833.
Lendvayné Hivatal Anikó 1848.
Márkus Emília 1879.
Cs Alszeghy Irma 1893.
Tőkés Anna 1952.
Szörényi Éva 1951.
Béres Ilona 1968.
Vörös Eszter 1868.
Pitti Katalin
Szirtes Ági 1986.
Híres Ottók:
Szathmári István 1951. Kállai Ferenc 1951.
Bubik István 1986.
Híres Tiborcok:
Szilágyi Pál 1833. Maklári Zoltán 1951. Bihari József
Horváth József 1968. Koncz Gábor 1986.
Miller Lajos 2002.
Szereplők
Ii. Endre - A magyarok király
Gertrudis - A királyné
Béla, Endre, Mária. Erzsébet: a gyermekeik
Ottó - A királyné öccse
Bánk bán - Magyarország nagyúra
Melinda - A felesége
Soma - A gyermekük
Simon bán, Mikhál bán: Melinda testvérei
Petur bán - Bihari főispán
Myska bán - A királyfiak nevelője
Solom mester - A fia
Bendelei Izidora
Biberach - Lézengő ritter
Tiborc - Paraszt
Egy zászlósúr
Egy udvornik
Katonák, Udvornikok, Udvarhölgyek, Vendégek,
Zászlósurak, Jobbágyok, Ritterek, Békétlenek
A Bánk bán
1815 - Első változat,
1819 - Második végleges változat.
1833 - Kassai ősbemutató.
1848 - március 15. a Nemzeti Színház tűzi műsorára.
1861 - a Bánk bán opera változata.
1884- az Operaház megnyitó díszelőadása.
1945 - a háború után a Nemzeti Színház első bemutatója.
Filmek:
1912: Janovics Jenő
1914: Kertész Mihály
1952: Révész György
1968: Szinetár Miklós
1974: Vámos László
2002: Káel Csaba
2010: Jankovics Marcell
Rajzok:
Melinda
" Sziszegj,-sziszegj, kígyó
Te itt maradtál!
"- Ölj meg Bánk..."
Melinda:
" Veled, koronánk bemocskolója!
Aki megloptad királyi férjedet
- Kitépted kezéből a jobbágyi szíveket,
Áruba tetted a törvényt - nyomád a nyomorultakat
- mártírrá tetted az erkölcsöt
és testvéri indulatból
Egy szennytelen nyoszolyának eltörlése
Végett, királyi házban bordélyt nyitottál. "
Gertrudisz:
" - Gonosz, hazug - Ki tette ezt!
Légy átkozott Melindáddal!
Legyen örökre átkozott az kölyök.
kit gyalázatomra szült Meránia! "
Biberach:
" Én elmegyek Te megfoghatól!
De jól tudod, hogy én egyedül tudom
Ki volt Fülöp királynak gyílkolója! "
Bánk:
Itt - itt - itt a világ.
A könnyek eltakarják azt előlem.
Nincs a teremtésben vesztes csak én!
Nincs árva több csak az én gyermekem! "
Bánk - Hazám. hazám
Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
S vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát.
Az emberszív is úgy bolyong,
Oly egyes - egyedül,
Úgy tépi künn az orkán,
Mint az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett
Sok gond és gyász alatt,
Hogy szent hazám és hős nevem,
Szeplőtlen megmarad.
Most mind a kettő orvosra vár
S míg itt töprenkedem,
Hazám borítja szemfödél
S elvész becsületem!
Hazám, hazám te mindenem!
Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem,
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám, te mindenem!
Te érted bátran meg halok,
Te szent Magyar hazám!
Petur bán - Bordal
Ha férfi lelked
Egy hölgyre föltevéd
S az üdvösségedet
Könnyelműen tépt szét
Hazug személyben hord mosolyt
És átkozott könnyűt
Még az szívedben vágyat olt
Ez égő sebet üt.
Gondold meg és igyál!
Örökké a világ sem áll,
Eloszlik mint a buborék
S marad, mi volt a puszta lét,
S marad, mi volt a puszta lég!
Igyál! Igyál! Igyál!
Ha bánat és bor
Agyadban frigyrelép,
Lassanként felderül
Az élet puszta kép,
Gondolkodj merészet és nagyot,
És tedd rá életed!
Nincs veszve bármi sors alatt,
Ki el nem csüggedett.
Gondold meg és igyál!
Örökké a világ sem áll!
De még áll, és amíg él
Ront vagy javít, de nem henyél
Ront vagy javít, de nem henyél!
Igyál! Igyál! Igyál!
